T�ND�R, SZ�PASSZONY VAGY BOSZORK�NY?

Szerkeszt�: �va Ilona /Evvalena di Reirossi

A magyar n�phit t�nd�reit a D�l-Alf�ld�n, Dun�nt�lon, Erd�ly, Moldva, Bukovina ter�let�n, valamint a Felf�ld sok hely�n ismert�k. A bel�j�k vetett hit k�l�n�sen a d�li �s keleti ter�leteken volt igen intenz�v, mint ezt az emberek k�zti megjelen�s�krõl, a vel�k val� tal�lkoz�sokr�l, cs�b�t�saikr�l feljegyzett �lm�nyt�rt�netek nagy sz�ma is bizony�tja.

A mindenhol ismert t�nd�r �s sz�passzony n�v, a felf�ldi menyecske, az �szakkeleti ter�letek kisasszonya, valamint a feh�r asszony, cifra asszony elnevez�sek is egy l�nyeg�ben azonos nõi d�mont jelentenek, csek�ly t�ji k�l�nbs�gekkel. Fõ jellemvon�saikat Zentai T�nde �sszefoglalta a sz�passzony vonatkoz�s�ban, ezt eg�sz�tj�k ki egy�b neveket viselõ t�nd�rek adataival. Eszerint fiatal, hossz� haj�, sokszor feh�r ruh�s, cs�b�t� sz�ps�gû nõk, akik �ltal�ban csoportosan jelennek meg. Csapataik t�ncolnak, �nekelnek, f�rdenek; zenesz�val rep�lnek, olykor hint�n, kocsin vagy lepedõn sz�llnak a levegõben, t�ncmulats�gokat, „eb�deket” tartanak. A f�rfiakat elcs�b�tj�k, elragadj�k, m�sokkal utat t�vesztetnek, „elvezetik” õket.

Sok monda sz�l az elragadott muzsikusokr�l: az elvitt furuly�s, dud�s zenek�s�retet szolg�ltat a f�r�l f�ra vagy a sz�lben t�ncol� t�nd�rcsapatoknak. �ltal�ban is gyakori megjelen�si form�juk a sz�l, k�l�n�sen a forg�sz�l, m�skor madarak: vadliba, varj�, hatty� alakj�t �ltik. Betegs�geket hoznak az emberekre, a csecsemõket „kicser�lik”; a lovakat elviszik az ist�ll�b�l �jszakai mulats�gaikhoz. Saj�tos megjelen�si helyeik: elhagyott �sv�ny, h�d, �rok, kereszt�t, eresz alja, g�d�r, tr�gyadomb; m�skor patak partja, t�. Sok hiedelemmonda jelen�ti meg az �jszaka f�rdõzõ, v�zben tapsol�, �neklõ t�nd�reket. Megjelen�s�k ideje: �jszaka, �jf�l vagy d�l, tov�bb� Szent Gy�rgy �s p�nk�sd napja.

Egy jellemzõ baranyai sz�passzonyt�rt�net: „A k�r�sztany�m alighanem l�tott. Nagyon sz�pek voltak, tiszta feh�r ruh�ban szoktak �nek�lni a k�r�szt�ton �jjel tiz�negytõl tiz�nkettõig. Tiz�negyen voltak. A V�r�zsi-puszta fel� v�võ meg a k�r�szt�ti rossz utak voltak, mert ott j�rtak sz�passzonyok. Akit azok m�grontottak, arra mondt�k, hogy a Sz�passzonyok T�l�ba l�p�tt”

Zentai T�nde a sz�passzony-hiedelmek egy-egy kisebb t�jhoz k�tõdõ saj�toss�gait is meg�llap�totta. A d�li �r�ban, eresz alatt, tr�gyadombon, elhagyott �sv�nyen val� megjelen�s ink�bb d�l-magyarorsz�gi saj�ts�g. Ugyancsak a Szeged k�rny�ki �s baranyai sz�passzony jellemzõi bizonyos kifejez�sek: sz�passzony t�lja, sz�paszszonyok k�pk�d�se, sz�passzony k�t�nye. Ezek tulajdonk�ppen a sz�passzonynak tulajdon�tott betegs�gek metaforikus kifejez�sei: p�ld�ul a „sz�passzonyok t�lj�ba l�pett” a sebes l�b� ember. Ez a D�l-Alf�ld�n a sz�passzony-hiedelmektõl f�ggetlen�l is bizonyos bõrbetegs�gek megnevez�se lett. A sz�passzony okozta betegs�geket �ltal�ban csak az kapja meg, aki a r�juk jellemzõ megjelen�si helyeken �s idõpontokban megzavarja õket t�ncukban, vonul�sukban, „eb�dj�kben”, vagy a forg�sz�l sodr�ba ker�l, amelyben õk vonulnak. B�ntet�s�l megb�nul, megn�mul, „elveszti az esz�t”, sebes lesz a l�ba, f�lreh�z�dik a sz�ja.

Hasonl� hiedelmek vonatkoznak a sz�passzonyok otthagyott t�nchelyek�nt �rtelmezett, k�rben letaposott fûre: aki belel�p, k�l�nb�zõ l�bb�ntalmak �rik. A t�nd�rek teh�t csak a hely�ket-idej�ket megs�rtõket b�ntalmazz�k. �gy �rtelmezhetõ az orsz�gosan elterjedt hiedelemmonda, amely azokr�l sz�l, akik d�lben vagy Szent Gy�rgy napj�n, p�nk�sdkor elaludtak a dombon vagy a mezsgy�n, �rokban (Bihari 1980: 149). Az arra vonul� sz�passzonyok kiszedik l�bsz�rcsontj�t, �s az illetõ b�na lesz addig az idõpontig, am�g a k�vetkezõ Szent Gy�rgy-napon, vagy k�t h�t m�lva, ugyanabban az �r�ban �jra megjelenõ t�nd�rek vissza nem helyezik csontjait.

Az erd�lyi �s bukovinai sz�passzony jellemvon�sa, hogy �jszaka behatol az ist�ll�kba �s ott a lovak s�r�ny�t �sszebogozza (Gunda 1947; Cserm�k 1949). Sz�rv�nyosan sok egy�b helyi saj�ts�g is ismert volt. P�ld�ul az otthon egyed�l hagyott gyereket megszoptatt�k a sz�passzonyok, ennek k�vetkezt�ben „z�ld ment a gyomr�b�l”; til�ra �lve vagy embereket megnyergelve is rep�ltek (Gyimes).

A sz�passzony – k�l�n�sen Erd�lyben – helynevekben, term�szeti jelens�gek nevek�nt is elõfordul, p�ld�ul: Sz�passzony �tja (Tej�t), Sz�passzony k�tja, Sz�passzony luka (barlang).

A sz�passzony elleni v�dekez�s leg�ltal�nosabb m�dja megjelen�si helyeinek elker�l�se volt. Bukovin�ban szok�sos volt a vesz�lyes idõszakokban az ist�ll�t v�deni a lovakat b�ntalmaz� sz�passzonyt�l: m�kot sz�rtak az ist�ll� k�r�.

A sz�passzony nevet R�heim G�za a boszork�ny sz�t helyettes�tõ eufemisztikus kifejez�snek – teh�t voltak�ppen a boszork�ny tabunev�nek tartotta . A boszork�ny hiedelemalakj�nak val�ban sok hasonl� von�sa van: embereket megront� tev�kenys�ge azonos lehet a sz�passzony�val, k�l�n�sen ami a jellegzetes helyeken �s idõpontokban megnyilv�nul� �rt� hat�s�t illeti. A boszork�ny azonban ember, aki term�szetfeletti k�pess�gei r�v�n ak�r sz�p t�nd�r alakj�t is �ltheti a hiedelmek szerint, m�g a t�nd�r sz�p nõ alakj�ban megjelenõ d�mon. A boszork�ny �s sz�passzony elnevez�sek kevered�se, a boszork�ny sok helyen elõfordul� sz�passzony megnevez�se annak a folyamatnak az eredm�nye, melynek sor�n a boszork�ny k�l�nb�zõ – eredetileg tõle f�ggetlen, n�la archaikusabb – d�monikus alakok saj�ts�gait olvasztotta mag�ba.

A magyar sz�passzony �s egy�b neveken nevezett t�nd�reink hiedelmei is sokszor m�r egy �tmeneti �llapotot jeleznek: egy majdnem emberi boszork�nny� v�lt d�monikus l�nyre vallanak, aki eredeti t�nd�rsaj�ts�gaib�l sokat elvesz�tett. M�r a sz�passzony n�v elsõ magyar adata, a „pulcrae(!) mulieres” egy 1565-�s kolozsv�ri boszork�nyperben gyereket kicser�lõ boszork�nyra vonatkozik.

A d�monikus t�nd�r �s az emberi boszork�ny k�zti �tmenetet k�pviselik a boszork�nyok �ltal t�rsas�gukba, mulats�gukra elragadottak m�r boszork�nypereinkben is nagy sz�mban megjelenõ hiedelmei: egy 1715-�s Bihar megyei per szerint p�ld�ul egy elragadott furuly�s h�rom �jjel j�r „azon �rd�ng�s compagniaval” – egy fecskef�szekben �lve kellett s�polnia a t�ncol� boszork�nyoknak.

Az eredeti t�nd�rsaj�ts�gokat tal�ljuk meg r�giesebb �llapotukban a Balk�n-f�lsziget d�lszl�v, rom�n, alb�n, g�r�g t�nd�rein�l; t�red�kesebben a magyars�ggal szomsz�dos nyugati �s keleti szl�v n�pek hiedelmeiben is. A magyar t�nd�rhiedelmek d�li �s keleti kapcsolataira – l�nyeg�ben d�lszl�v �s rom�n eredet�re – minden, õket vizsg�l� kutat� felfigyelt . A Balk�n t�nd�rei: a d�lszl�v vila �s szamodiva, szamovila, az alb�n, rom�n zin�, z�na (leg�ltal�nosabb rom�n tabunev�k�n fele), a g�r�g nereida mai von�sai sokfel� �gaz� gy�kerekre vallanak. Ezek a t�nd�rek r�szint term�szeti szellemek; t�ncol� csapataik antik v�zi, erdei �s hegyi nimf�k von�sait �s �szl�v v�zinimfa-hiedelmek nyomait õrzik. Emellett az emberek k�zt idõszakosan megjelenõ halottak �s vihard�monok, sz�lben megjelenõ lelkek archaikus von�sait is viselik: a Kelet-Balk�non elsõsorban a h�sv�t �s p�nk�sd k�zti, pravoszl�v halottak het�ben j�nnek az emberek k�z�. T�ncol� csapataik nemcsak betegs�geket, hanem term�kenys�get is hoznak az embereknek; sokszor a falu term�kenys�gbiztos�t� õrzõszellemei, „istennõi” is . E von�saik egy r�sze Diana �s Hekat� kultusz�ban gy�keredzik, de alakjukban kis-�zsiai Magna Mater-szerû istennõk, valamint Dionysos kultusz�nak nyomai, tov�bb� g�r�g-r�mai �s szl�v sorsasszonyok von�sai is sz�mottevõk. Kultuszuk is fennmaradt; a t�nd�rek „megid�z�s�vel”, �ldozatok bemutat�s�val gy�gy�t� var�zsl�k transzban „elragadtatva” a t�nd�rek „t�lvil�g�n” avat�dnak be, �s rendszeres „l�lekutaz�sokkal” tartanak fenn kapcsolatot a t�nd�rekkel.

A t�nd�rek megjelen�si idej�ben ritu�lis t�rsas�gok mûk�dnek: a rusz�lia, ljelje, cãluºari. Ezek tagjai r�szint a t�nd�rek megjelen�tõi, r�szint a tabus�rtõket s�jt� „t�nd�rbetegs�gek” gy�gy�t�i. A t�rsas�gok r�tusaiban k�zponti szerepe van a zen�s-t�ncos ekszt�zisnak. A l�lek „elragad�sa” a t�nd�rek t�lvil�g�ra, r�szv�tel a „mennyei” t�nd�rmulats�gokon – mint hiedelem, illetve hiedelemmonda is �ltal�nosan elterjedt a Balk�non. E gazdag hagyom�ny a magyar n�phitben r�szint a t�nd�r, r�szint a boszork�ny alakj�hoz kapcsol�dik.

Forr�s: Magyar N�prajz

*   *   *